Egy szegedi környezeti kár története és megoldása – kiállás a Holt-Tisza projektért
Szeged délnyugati városrésze, az 1920-as évek végén épült Klebelsberg-telep mellett található holtág-szakasz az emberi környezetrombolás példája.
Eredetileg a Gyálai Holt-Tiszának ez a szakasza is gazdag élővilággal rendelkező vizes élőhely volt, amelyet tiszta víz jellemzett, vidrák, halak, partifecskék, teknősök paradicsoma volt, és amely a telepi lakosok és a szegediek számára is kellemes, felüdülést biztosító természeti értéket jelentett. A partján (a jelenlegi Hársfa vendéglő udvarán) még strand is üzemelt.
Az 1960-as években a korszak felelőtlen gazdaságpolitikájából és a természetvédelem teljes hiányából eredően több évtizedes szennyezés vette kezdetét: számos szegedi cég, a város és részben a lakosság is felelős volt ebben.
Szippantós autók és kiépített csatorna ömlesztette be a szennyezést a holtágba, kiirtva az élőlényeket, ökológiai katasztrófát okozva. Az elmúlt években, a szennyezés tényfeltárási folyamatában, mintegy 600 mintavétel alapján elemezték a szakemberek holtág medrében felhalmozódott iszapot. Eszerint a szennyezések bevezetési helyein néhol a káros anyagok a szennyezettségi határértékek háromszázszorosát érik el. A víz életre alkalmatlanná vált, csak néhány állat volt képes túlélni ezt a mérhetetlen pusztítást. A gondozatlan partszakasz szúnyog-invázió melegágya, a háziállatokat veszélyeztető szívférgesség fertőzés gócpontja, a szennyeződés következtében a víz bordó színű, bűzös. Az itt őshonos mocsári teknősöket biológus szakemberek mentették ki, jelenleg a Szegedi Vadasparkban és más holtágakban várják a rehabilitációt követő visszatelepítést. A telepen élő emberek hiába kérték az akkori hatóságokat, hogy szüntessék be a mértéktelen szennyezést – a környezetvédelem, a környezettudatosság, egészséges környezethez való jog még ismertelen fogalmak voltak.
A rendszerváltozás a környezethez való hozzáállásban is fordulatot hozott: a durva szennyezés folyamatát döntő részben megszüntették – a környezetvédelmi törvények, rendelkezések megalkotásával, az egészséges környezethez való jog nemzetközi egyezményeihez való csatlakozással végre lehetőség nyílt a holtág védelmének felvetésére. A szennyező források az alábbi ütemezésben számolták fel az évtizedeken keresztül tartó holtágszennyezést: 1990-ben az Új Élet MgTsz. Baromfi vágó és zöldségfeldolgozó üzemének, majd galván üzemének csurgalékvíz bevezetését szüntették meg. 1992-ben a MÁV Szeged Rendező Pályaudvar beszüntette a csurgalékvíz bevezetését, 1993–1994-ben a sertéstelep szennyvizének bevezetését is megszüntették. A Szegedi Vízmű városi szennyvízbevezetését 2008-ban fejezték be. Napjainkban a Flotarom Kft. termál csurgalékvizének holtágba engedése viszont még mindig tart – reményeink szerint már csak a rehabilitáció kezdetéig. Az 1999-ben megalakult helyi civil egyesület – a Szeged Klebelsberg-telepi Polgári Kör – a kezdetektől felkarolta a holtág kitisztíttatásának ügyét, demonstrációkat, aláírásgyűjtéseket, szakmai fórumokat szervezett, képviselve a lakosság követelését. Részben ennek köszönhető, hogy európai uniós környezetvédelmi pályázat keretében elkészültek a környezeti kár tényfeltárási tanulmányai, a rehabilitáció tervei, szakmai anyagai, hatósági engedélyei. Jelenleg 4,5 milliárd Ft áll rendelkezésre a holtág rehabilitációjára és a környezeti kármentesítésre, a projekt kiemelt kormányzati beruházás, amelynek 2023-ig el kell készülnie.
Most itt az alkalom, hogy a jövő tisztább s zöldebb legyen, hogy újra madarakkal vízi élőlényekkel legyen tele a holtág, a szegedi lakosok egy egészséges, tiszta holtágszakasszal gazdagodjanak, amely pihenőhellyel, tanösvénnyel várja az idelátogatókat! Támogassuk a vissza nem térő lehetőséget, a múlt környezetrombolásának helyszíne váljon a környezetmentés példájává! Információk és a petíció aláírása: